Ha rosszul mosogatsz, akkor ez komoly bajok okozója lehet.
A konyha az otthon szíve-lelke, de ha nem figyelsz és nem jól mosogatsz, akkor nagy baj okozója is lehet. Mosogatás után a nem teljesen száraz edények, tányérok, evőeszközök, poharak elrakása ugyanis olyan nagy hiba, amely baktériumok, élelmiszer eredetű betegségek kialakulásához is vezethet. Mosogatni tehát nem olyan egyszerű és ez nem is olyan könnyű tevékenység, mint gondolnánk.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) jelentése szerint évente 48 millió ember kap élelmiszer eredetű megbetegedéseket, 128 000 ember kerül kórházba, és 3000-en halnak meg bennük. A baktériumok számtalan módon terjedhetnek a konyhádban, és az orvosok szerint a veszély akkor támad, amikor a legkevésbé számítasz rá. Mosogatni és törölgetni lehet rosszul is és ennek súlyos következményei is lehetnek.
- Világsztár közegben László Evelin – Berlinig énekelte magát
- Ezt a gyönyörű hazai kirándulóhelyet látnod kell ősszel (is)
- Rekordszámú női jelölt a hazai üzleti Oscar-díjon
- Az elektromos autók előnyei és hátrányai
- Átütő sikerként értékelik a kiállítók az 56. Műegyetemi Állásbörzét
Az élelmiszeriparban az edények egymásra rakását anélkül, hogy teljesen megszárítanák mosogatás után, „nedves fészekrakásnak” nevezik. A szakértők szerint ez a gyakorlat veszélyes lehet, mivel a hosszan tartó nedvesség elősegíti a baktériumok és más kórokozók elszaporodását.
„Sokan az edények alapos elmosására koncentrálnak, hogy eltávolítsák a látható ételmaradékokat, de emellett az is fontos, hogy az edényeket alaposan szárítsák meg és így tegyék el, hogy megakadályozzák a baktériumok és más kórokozók elszaporodását az edények felületén.” – mondja Kali Johnson Arbor, MD, toxikológiai szakértő.
Minél tovább hagyod nedvesen az edényeket, annál szennyezettebbé válnak.
Johnson Arbor megjegyzi:
„Ha frissen elmosott, de nem teljesen száraz edényeket használsz, valószínűleg alacsony a betegség kialakulásának a kockázata. Azonban a hosszú ideig nedvesen hagyott mosott edények veszélyes mennyiségű baktériumot tartalmazhatnak.”
„Egy 2001-es tanulmányban a kutatók egy kórházi konyhán a baktériumok szaporodását mérték piszkos, levegőn szárított és nedves tányérokon.. A tudósok arra az eredményre jutottak, hogy a levegőn szárított tányérokon hasonló mennyiségű baktérium volt, mint a nedveseken az első 24 órában. De 48 órával a mosogatás után a még nedves tányérokon lényegesen több baktérium volt, mint a levegőn szárítottokon, ami arra utal, hogy a hosszan tartó nedves tárolás kockázati tényező lehet a baktériumok növekedésében és átvitelében.” – magyarázza a szakértő.
Többféle baktérium létezik, amelyek valószínűleg beszennyezik az edényeket, ha nem szárítjuk meg őket teljesen.
„Az edények valószínűleg olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek általában megtalálhatók az őket használó emberek kezén és száján is. Ilyen baktériumok közé tartoznak a Staphylococcus és Streptococcus fajok.” – mondja Johnson-Arbor, hozzátéve, hogy „…ezek különféle betegségeket okozhatnak az emberben, beleértve a sebeket, a bőrfertőzések és szepszist is.”
Bár az edények törlőkendővel történő szárítása gyorsan eltávolíthatja a nedvességet, Johnson-Arbor szerint az edények szárításának legjobb módja, ha hosszú ideig levegőn szárítjuk őket egy rácson.
Az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent 2013-as tanulmány érdekes dolgokat közölt. Az élelmiszer-eredetű betegségek, mint például az E. coli és a Salmonella 48 órán keresztül vagy tovább is élhetnek a mosogatórongyon, szivacson.
A kutatócsoport megjegyzi, hogy míg a fogyasztók 92 százaléka használ konyharuhát és szivacsot a mosogatási rutin részeként. Illetve csak 9 százalék cseréli azokat olyan ütemben, amely csökkenti a bakteriális szennyeződést. Eközben a csöpögtető használata sterilebb környezetet biztosít az edények szárításához.
